Fafajták > Fa - wyw.hu

Ritkán jégerfa (növ., Alnus Tourn.), a nyirfafélék fái és cserjéi hosszukás, kerekded vagy szívalaku, fogass vagy fürészes levelekkel nyeles rügyekkel, egylaki, barkás virágokkal s a tűlevelüek tobozára emlékeztető tojásdad gyümölccsel, mely a következő tavasz vége feléig a növényen mard (l. Áltoboz). Magva zászlótlan, 15 faja Afrika és Ausztrália kivételével, elszórva (hazánkban 4 faj) terem s rendesen lombosodás előtt virágzik.

A virágos kőris általában 6-8 méter magasra nő meg, de a legnagyobb példányok is legfeljebb 20 méteresek. Törzse szabálytalan alakú, hajlott, gyakran egész alacsonyan villásodik. Lombkoronája tömött, felül ellaposodó. Kérge sima, sötétszürke, néha barázdás.

A fehér eperfa 10-15 méteres, közepes méretű, kerekded koronájú fa. Leveleinek egy része mélyen karéjos. A szederhez hasonló, kezdetben fehér, éretten feketés színű édes gyümölcsei nyáron érnek. Hazája Kína, ahonnan a selyemhernyók kizárólagos táplálékául szolgáló lombja miatt csempészték ki és honosították meg, először Közép-Ázsiában, majd Európában is.

Magyarország idős, védettséget élvező fáinak, fasorainak a feltérképezéséhez, állapotuk folyamatos nyomon követéséhez és virtuális természetbarát kör kialakításához segítséget nyújtó honlap. A koros fák aktuális állapotának felmérése, az állapotmegőrzés és növényvédelmi munkák tervezéséhez segítséget nyújtó adatlap kitöltése webes felületen, dokumentálás korabeli fotók felkutatásával, aktuális képek készítésével, kiegészítő történetek leközlése és irodalmi forrásmunkák összegyűjtése. Meglévő települési közösségek, szervezetek bevonása mellett virtuális, WEB 2.0 természetvédő közösség létrehozása, ezáltal az egyes települési megmozdulások és összefogások erősítése.

A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve.

(növ., Prunus tourn.), a rózsaviráguak mandolaféléi közé tartozó fa vagy cserje. Levele egyszerü, tojásdad, fürészelt szélü, virága külön szemből fakad, egyes-kettes rövid kocsánu, fehér húsos gyümölcse jobbadán hamvas, benne a csonthéj hosszukás magvat fogja körül. Legnemesebb faja a házi Sz. (P. domestica L., P. oeconomica Borkhausen), molyhos fenekü nagyobb levelekkel, hátragyürődött kehelysallangokkal, csüngő, hosszukás, ferde, kemény húsu, magvaváló kék gyümölccsel. Talán Kis-Ázsiából, Arméniából vagy Persiából származik; vadon már nem található.

(növ., Cerasus Tourn.), majd önálló génusz, majd a Prunus algénusza, a mandolafélék fája és cserjéje, hasítéktalan elliptikus, fürészelt levelekkel, a lombbal együtt v. valamivel hamarább nyiló, hosszunyeles, páronként álló v. egyszerü ernyővirágzattal, gömbölyü, nem deres, sima és barázdátlan gyümölccsel, sima és gömbölyded csonthéjjal.

Orgonavirág, orgoványfa, Erdélyben borostyán vagy boroszlán, tul a Dunán szelence (növ., Syringa L.), az olajfélék cserjéje. Levele átellenes, sima, épszélü vagy hasogatott; virága csinos, jó illatu, nagy thyrsus-virágzattá egyesül, kéthimes, termése hosszas, lapított oldaltörő, kétrekeszü tok. 6. faja (hazánkban 2) Európa É-i részén és Ázsia mérsékelt vidékén terem

(Prunus mahaleb). Fehér szijacsának, de különösen kérgének friss állapotában kellemetlen, de később kumarintól vagy más illó olajtol származó kellemes szaga van. Ezért pipaszáraknak, szipkáknak és sétabotoknak használják. Az alsó-ausztriai Baden mellett régebben, ujabban másfelé is, nálunk Fegyverneken, Esztergom, NagyTapolcsány és Sopron mellett rendszeresen termelik.